Színekre Hangolva I. – Bevezetés a klinikai művészetterápiás munkába

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a képzőművészeti terápia klinikai alkalmazásának alapjaival sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül. A három napos program során a résztvevők betekintést nyernek a művészetterápiás eszközök diagnosztikus és terápiás felhasználásába, megtapasztalják a verbális és non-verbális modalitások ötvözésének lehetőségeit, és gyakorlati készségeket szereznek művészetterápiás csoportok vezetéséhez. A képzés után lehetőség lesz szupervíziós munkában résztvenni.
Előadások részletes tematikája
1. NAP – 2026. október 3. (szombat)
1. előadás (9:30–11:00)
A csoport megalakulása, érkezés és ehhez kapcsolódó alkotási technikák
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT-A terapeuta, Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
Tartalom:
A művészetterápiás csoport indítása sajátos dinamikával és terápiás lehetőségekkel bír. Az első alkalom kulcsfontosságú a biztonságos tér megteremtésében, a csoportkohézió megalapozásában és az alkotási folyamatba való bevezetésben.
Az előadás során megismerkedünk a csoportindítás módszertanával és az érkezéshez kapcsolódó technikákkal. A „Névjegykártya" technika lehetőséget ad a bemutatkozásra és az önkifejezésre, míg a „Honnan érkeztél, mit hoztál magaddal?" kérdés segíti a jelenlét tudatosítását. A foglalkozás sajátélményű formában zajlik, így a résztvevők megtapasztalhatják, hogyan hat az alkotási folyamat a csoportba való bekapcsolódásra.
2. előadás (11:30–13:00)
Művészetterápiás eszközök a klinikai diagnosztikában – sajátélmény
Tartalom:
A művészetterápiás alkotások diagnosztikus információkat hordoznak a kliens érzelmi állapotáról, kapcsolati mintáiról és kognitív szerveződéséről. A sajátélményű blokk során a résztvevők megtapasztalják, hogyan szolgáltatnak az alkotások adatokat a pszichés működésről.
A foglalkozás során kipróbáljuk a „Foltok" technikát, amely projektív eljárásként működik. Az előre elkészített vagy ragasztott foltok kiegészítése és értelmezése betekintést ad a percepciós mintákba és az asszociatív gondolkodásba. A reflexió fókuszában az alkotási folyamatban való elmélyülés élménye áll.
3. előadás (13:30–15:00)
Művészetterápiás eszközök a klinikai diagnosztikában – klinikai esettanulmány
Tartalom:
Az elméleti blokk során klinikai esetek elemzésén keresztül vizsgáljuk a művészetterápiás alkotások diagnosztikus értékét. Áttekintjük, hogyan jelennek meg az alkotásokban a szorongás, a depresszió, a traumatikus élmények és a kapcsolati nehézségek jelei.
A résztvevők megismerkednek az alkotások értelmezésének alapelveivel: a formai jegyek (vonalvezetés, térhasználat, színhasználat, nyomáserősség) és a tartalmi elemek (szimbólumok, figurák, narratívák) elemzésével. Hangsúlyozzuk az értelmezés kontextuális jellegét és a túlinterpretálás veszélyeit.
4. előadás (16:30–17:15)
A művészetterápiás folyamatoktól a művészetpszichoterápiáig
Tartalom:
A művészetterápia és a művészetpszichoterápia közötti különbség megértése alapvető a klinikai munka során. Az előadás áttekinti a kontinuumot, amely a foglalkoztató jellegű művészeti tevékenységtől a mély pszichoterápiás munkáig terjed.
Megvizsgáljuk, mikor és hogyan alkalmazható a művészetterápia önálló modalitásként, és mikor célszerű más terápiás megközelítésekkel kombinálni. Kitérünk a terápiás keret, a szetting és a terapeuta szerepének különbségeire a különböző alkalmazási formákban.
2. NAP – 2026. október 4. (vasárnap)
5. előadás (9:30–11:00)
Komplex művészetterápiás eszközök a klinikai gyakorlatban – sajátélmény
Tartalom:
A komplex művészetterápiás megközelítés több érzékszervi csatornát és kifejezési formát integrál. A sajátélményű foglalkozás során a résztvevők megtapasztalják a „Közös kép, egyéni narráció" technikát, amelyben a csoportos alkotást egyéni történetmondás követi.
A technika lehetőséget ad a projektív folyamatok megfigyelésére, a csoportdinamika vizsgálatára és az egyéni narratívák kibontakozására. A reflexió során a csoport közösen fejezi be a mesét, modellezve ezzel a terápiás történetalkotás folyamatát.
A bemutatott technikák:
Állapotkép és Önkép: A pillanatnyi érzelmi állapot és az énkép vizuális megjelenítése
Gyöngyös technika: Kétszemélyes alkotási helyzet, amely a kapcsolati dinamikát tükrözi
Kapcsolati háló: A szociális kapcsolatrendszer vizuális térképezése
Szabad rajz: Strukturálatlan alkotási lehetőség az egyéni témák kibontására
Ellentétek harca: Csapatban történő művészeti játék.
6. előadás (12:00–13:30)
A verbális és non-verbális terápiás eszközök ötvözésének lehetőségei és kihívásai
Tartalom:
A művészetterápia különleges ereje abban rejlik, hogy hidat képez a non-verbális kifejezés és a verbális feldolgozás között. Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan szolgálja az alkotás a szavakba nem önthető élmények kifejezését, és hogyan segíti a verbális reflexió az integráció folyamatát.
Áttekintjük a kétféle modalitás integrációjának kihívásait: mikor érdemes verbalizálni, mikor fontos megőrizni a csend terét, hogyan kerüljük el a túlértelmezést, és hogyan támogatjuk a kliens saját jelentésalkotását. Különös figyelmet fordítunk a reflexiós formák variálására a csoporthelyzettől és egyéni terápiás folyamattól függően.
7. előadás (14:00–14:45)
Játék – üzenetek vizuális megfogalmazása – megbeszélés
Tartalom:
A játékos elemek integrálása a művészetterápiába fokozza a spontaneitást és csökkenti a teljesítményszorongást. Az előadás során kipróbáljuk az „Ellentétek harca" és a „Vágykép készítés" technikákat.
Az „Ellentétek harca" technika lehetőséget ad a belső konfliktusok externalizálására és vizuális megjelenítésére. A „Vágykép" alkotása a jövőorientált, erőforrás-fókuszú munka eszköze. A reflexió során megvizsgáljuk, mit üzen a kép az alkotónak, milyen hangulatot kelt a csoportban, és hogyan kapcsolódik a jelenhez.
8. előadás (15:00–16:30)
Művészetterápiás csoportok felépítése az elméletben és a gyakorlatban
Tartalom:
A művészetterápiás csoport tervezése és vezetése speciális kompetenciákat igényel. Az előadás során áttekintjük a csoportstruktúra kialakításának szempontjait: a csoportméret, a nyitott vagy zárt forma, az ülések gyakorisága és időtartama, valamint a tematikus vagy szabad strukturáltság kérdéseit.
A két intenzív sajátélményű nap zárása során a „Terítés" technikával dolgozzuk fel a képzés élményeit. A reflexió fókusza: „Ki mit visz el magával?"
3. NAP – 2026. november 6. (péntek)
9. előadás (8:00–10:30)
Esetmegbeszélés és zárás
Tartalom:
A záró blokk során a résztvevők bemutatják azokat a kérdéseket, tapasztalatokat és eseteket, amelyek a képzésen megismert módszertanok saját klinikai gyakorlatukban történő alkalmazása során felmerültek. Ez a szupervíziós jellegű megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők visszajelzést kapjanak a képzésvezetőktől és a csoporttársaktól egyaránt.
A megbeszélés fókuszában a következő kérdések állnak: Milyen technikákat próbáltak ki a résztvevők a két képzési alkalom között? Milyen nehézségekbe ütköztek az alkalmazás során? Hogyan reagáltak a kliensek az új módszerekre? Milyen adaptációkra volt szükség az adott klinikai populáció vagy szetting sajátosságaihoz igazodva?
A közös reflexió során megvizsgáljuk a sikeres intervenciókat és a kihívást jelentő helyzeteket, és együtt gondolkodunk a lehetséges megoldásokról. A csoportos esetmegbeszélés modellezi azt a kollegiális támogatási formát, amely a művészetterápiás munka hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen.
A képzés lezárásaként a „Terítés" technikával dolgozzuk fel a három nap élményeit. A résztvevők vizuálisan és verbálisan megfogalmazzák, mit visznek el magukkal a képzésről: milyen új ismereteket, technikákat, szemléletbeli változásokat, és milyen kérdéseket szeretnének a jövőben tovább explorálni.
Információ: https://murmo.hu/kollegaknak/kepzeseink/
[email protected]
Jelentkezés: https://forms.gle/a332kVUqfKoHXTrM9