BARABÁS ZSÓFI - A LÉLEGZŐ ÉG ALATT kiállítás megnyitó

Name: BARABÁS ZSÓFI - A LÉLEGZŐ ÉG ALATT kiállítás megnyitó
Start: 2026-06-05T18:00:00+02:00
Location: Mozsár utca 1., Budapest, Hungary, 1066

Schedule

Fri, 05 Jun, 2026 at 06:00 pm

UTC+02:00

Location

Mozsár utca 1., Budapest, Hungary, 1066 | Budapest, BU

BARABÁS Zsófi - A lélegző ég alatt

Megnyitó: 2026. június 5., péntek, 18 óra
Megnyitja: Tóth Krisztina, író, költő
Megtekinthető: 2026. június 5. – 2026. július 31.
Nyitva: szerda - péntek, 12:00 - 18:00

A Deák Erika Galéria örömmel mutatja be Barabás Zsófi (1980, Budapest) negyedik egyéni kiállítását a galériában, amely új festményeit és szobrait foglalja magában.

A lélegző ég alatt című kiállítás egyszerre mutatja meg Barabás festészetének lényegét és annak térbeli kiterjesztését. A művek a szín, forma, vonal és textúra viszonyait vizsgálják közeledő és ütköző, összeolvadó és szétváló, lebegő és egymásba fonódó formák mentén. A kapcsolódás és az összefüggések kérdése nem pusztán formai, hanem a kiállítás egészét átható szervezőelv.

Barabás festészete első pillantásra is organikus, oltalmazó közeget teremt: merész színei, kanyargó vonalai és pasztózus rétegei mozgásban lévő, lélegző felületeket hoznak létre. Az absztrakt színterekben lebegő alakzatok olvasata változékony: sejtszerű struktúraként és madártávlatból láttatott tájként egyaránt értelmezhetők. Folyószerű erezetek, tószerű szervek rajzolódnak ki, amelyek végül rendszerré, lélegző egésszé állnak össze. A címadó festményen (A lélegző ég alatt, 2026) a művész korábbi, a 2000-es évek végére jellemző fekete-fehér, rajzos gesztusai térnek vissza. Az érintetlen fehér felületen végighúzódó, vaskos fekete ecsetvonásokat barázdált, mélykék gyűrű fogja össze; az amőbaszerű színalakzatokra pedig szabálytalan, patkószerű formák telepednek. Ezeket csápszerű kapcsolódások kötik össze, mintha a kép saját belső logikája mentén szerveződne.

A képfelületből az architektonikusan rétegzett formák a kiállításon önállósulnak, és a festészet határait elhagyva belépnek a fizikai térbe. Szobrokként labirintusszerű erdővé rendeződnek, felszabadulva a négyszögletes képformátum kötöttségei alól. A fekete-fehér lineáris motívumok a szobrok belső nyílásaiba kúsznak, ahol idő és tér ilyen módon rétegződik. Másutt a széles ecsettel felhordott, sűrű, sokszínű felületek a CoBrA-csoportot idézik, Karel Appel markáns színvilágával és testes impastójával rokoníthatóan, miközben kortárs párhuzamok is megjelennek: Carol Bove térbeli gondolkodása és Julie Mehretu grafikai komplexitása egyaránt hatnak Barabásra.

A kiállítás címe Tóth Krisztina egy verssorából származik: rétegzettséget, ritmust és mozgást idéz meg egy mindent átfogó égbolt alatt. A friss levegő, a derű és a jövőbe tekintő nyitottság érzete hatja át a teret, ahol a lélegzés a megújulás és regeneráció metaforájaként jelenik meg – sejtszinten és kozmikus léptékben egyaránt. Barabás Zsófi festményei és szobrai tudatfolyamszerűen szerveződnek: a művész a gondolatok szűretlen áramlását ragadja meg, belső monológokat, érzékszervi benyomásokat és emlékeket kapcsolva össze valós időben. Mindez egy nem lineáris, mégis mélyen személyes narratívává formálódik, amely az élet útvesztőiben való tájékozódás lehetőségét kínálja.

Ez a működés a nézőt is bevonja: a művek arra ösztönöznek, hogy saját értelmezési útvonalakat alakítsunk ki, és Barabás vizuális nyelvét a belső monológunkba asszimiláljuk. A kapcsolódásokból táplálkozó, derűs látásmódot közvetítenek, és arra emlékeztetnek, hogy mindannyian ugyanannak a végtelen térnek vagyunk részesei. Az elkülönülő formák között létrejövő viszonyrendszer révén Barabás Zsófi olyan egységet alkot, amely élő organizmusként áll össze – lélegző, mindent átölelő jelenlétté válik. Organikus absztrakciója végül tág égboltként tárul ki, a friss levegő ígéretét hordozva.

Szöveg: Hanna Claris
Külön köszönet: JAMMERTAL BORBIRTOK

További információért kérjük keresse a galériát!