A Néprajzi Múzeum Napja

Name: A Néprajzi Múzeum Napja
Start: 2025-03-05T10:00:00+01:00
End: 2025-03-05T18:30:00+01:00
Location: Néprajzi Múzeum

Schedule

Wed Mar 05 2025 at 10:00 am to 06:30 pm

UTC+01:00

Location

Néprajzi Múzeum | Budapest, BU

Exkluzív és ingyenes programokkal ünnepli alapítása évfordulóját a Néprajzi Múzeum!
Programok
10:00–10:15 Helyszín: Damjanich utca felőli aula
A Stellaria Media, a Néprajzi Múzeum kórusának fellépése
10:30–17:30 Helyszín: Damjanich utca felőli aula
Keep calm! Türelemjátékok az aulában
A Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai különdíjjal elismert Keep calm! Türelemüveg című digitális fejlesztése újabb mérföldkőhöz érkezett: elkészült utazó változata, a Türelemüveg Pavilon. Tavaly az interaktív szabadtéri kiállítás több vidéki helyszínen is bemutatkozott a Petőfi Kulturális Program keretében, valamint a Művészetek Völgye Fesztiválon, illetves a Nemzeti Múzeum kertjében is megtekinthette a közönség a Múzeumok Majálisa alkalmával.
Európában már évszázadok óta készítenek ördöglakatokat. E talányos játékok megoldásához kicsit másfajta látásmódra van szükség; elengedhetetlen hozzájuk a türelem és az elszántság. A pavilon óriásira nagyított népi türelemjátékait a játékos kedvű látogatók most a Múzeum Napján is kipróbálhatják.
A fajátékokat készítették: Papp János és Papp Dávid vámospércsi asztalosmesterek
10:30–14:00 között a kiállítóterekben diákcsoportok foglalkozása zajlik.
Kérjük látogatóink megértését és türelmét!
10:30–11:30 Helyszín: Etnológiai Archívum *
Mennyire van távol a Kelet? – Tudósok és kalandorok fényképei a 19-20. század fordulójáról
Raktármerülés az Etnológiai Archívumban Csorba Judittal
A Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményének jelentős részét nemcsak a több százezres Kárpát-medencei anyag alkotja, hanem az Európán kívül készült fotográfiák is. Magyar utazók és tudósok – köztük Xántus János, Festetics Rudolf és Bíró Lajos – már a 19. század végétől nehéz körülmények között, sérülékeny felszereléssel és technikával örökítették meg az általuk megismert távoli népek kultúráját.
Találkozási pont: az Etnoshop múzeumi bolt előtt (bejárat a Damjanich utca felől)

10:30–12:00 Helyszín: MÉTA tér
Mágia, sámánizmus és varázslat: hol tart ma a vallás antropológiája?
Kerekasztal-beszélgetés Régi Tamás moderálásával
Az antropológia egyik célja – a tudományág kialakulásának kezdete óta – az emberek vallási életének megértése. Vagyis azoknak az eszmerendszereknek a vizsgálata, amelyek számos kultúrában meghatározzák a társadalmi élet és a gondolkodás szerveződését, de a nyugati értelemben vett természeti törvényekkel nem magyarázhatók.
A kutatók a legtöbb Európán kívüli nép hitrendszerét a nyugati gondolkodással szembeállítva olyan fogalmakat dolgoztak ki, mint a mágia, fétis, tabu, sámán stb. Ezek a kifejezések az „egzotikus” társadalmak vallási fogalmainak „fordításaként” születtek és a mai napig használatosak. Az elmúlt évtizedekben azonban alkalmazásuk sokat finomodott: hosszú terepmunkák révén sikerült közelebb kerülni ahhoz, amit a használó közösségek számára jelentenek ezek a fogalmak. Hol tart ma a vallásantropológia? Hogyan értelmezik manapság a kutatók a mágiát, a sámánizmust vagy a varázslást? Miként járulnak hozzá az egykor egzotizált népek a mai tudományos gondolkodáshoz?
Az eseményen a témában terepen kutató antropológusok beszélgetnek a vallásantropológia fogalmairól, azok eredetéről, valamint módszertani és episztemológiai kérdéseiről:
Teisenhoffer Viola (LASC-IRSS-FaSS-Université de Liège)
Sántha István (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet)
Markó Ferenc (ELTE, Kulturális Antropológia Tanszék)
Moderátor: Régi Tamás (Néprajzi Múzeum)

11:00–12:00 Helyszín: Etknow könyvesbolt
Kifordított műtárgyak – MúzeumCafé-beszélgetés
Igaz, a MúzeumCafé folyóirat 103., Kifordított műtárgyak. Elméletből gyakorlat című száma a Ludwig Múzeum Fordított tárgyak kortárs művészeti kiállítása apropóján kezdett el szerveződni. Idővel azonban egyre nagyobb teret kapott a lap oldalain a Néprajzi Múzeum, amelynek épp most 70 éves korábbi főigazgatója használta először a tárgyfordítás fogalmát. A kifejezés külön témaként is helyet kapott az intézmény 2024 őszén megnyílt új állandó gyűjteményi kiállításában – abban a tárlatban, amelynek egyik tárgya kapcsán a jelenlegi főigazgató is írt ebbe a lapszámba. De számos interjúban megszólalnak a múzeum kurátorai is, sok különleges művészeti, történeti, társadalmi témát boncolgató szerző tanulmánya mellett. A lap főszerkesztőjével, Gréczi Emőkével, Horányi Attila művészettörténésszel, esztétával, műkritikussal, Frazon Zsófia etnográfussal, kurátorral Berényi Marianna beszélget.

11:00–12:00 Helyszín: Könyvtár, B203-as előadóterem
Magyarországi viseletábrázolások a 19. század első feléből. Válogatás a Néprajzi Múzeum Könyvtárának gyűjteményéből
Katona Edit előadása
A múzeum könyvtárának kamarakiállítása a 19. század első felében megjelent viseletalbumokból válogat, bemutatva a fotográfiát megelőző korszak viseletábrázolásainak jellegzetességeit. A kiállításhoz kapcsolódó előadás a korszak viselettörténetébe nyújt bepillantást az érdeklődők számára.

11:00-12:30 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás *
Átfogó kurátori tárlatvezetés a gyűjteményi kiállításban
Szarvas Zsuzsa főkurátorral
A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat mutat fel: nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományokat és más népek kultúráját. A bemutatón a gyűjteményi műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kaphatnak a résztvevők.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

11:30–12:00 Helyszín: Moziterem
Sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemle – 2025-ös versenykiírás
12:00–15:30 Helyszín: Moziterem
A 2024. évi Nemzetközi Népismereti Filmszemle versenybe került alkotásai
Filmvetítés és előadás
A Nemzetközi Népismereti Filmszemle 2025. évi pályázatának kihirdetése után a tavalyi év díjnyertes alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a körülbelül 4 órás, folyamatos vetítésen. A hagyományoknak megfelelően a filmszemlét idén is az erdélyi Sztánán rendezi meg a Néprajzi Múzeum, 2025. augusztus 27–31. között.
Az esemény házigazdája: Koltay Erika és Veres Gábor
A filmek:
12:00–12:30
1. Az élet gyökerei – ifjúsági kategória 3. díj
Mirkó nagymamája mesél az életéről, a gyerekkoráról és visszaemlékszik a régi időkre, régi fényképekkel.
Rendező, operatőr: Peresztegi Mirkó
2. Győztünk ellene – ifjúsági kategória 2. díj
Névtelen főszereplőnk tengeti vidám hétköznapjait az iskolában, ám egy reggel minden megváltozik. Megjelenik egy Covid19 nevű vírus, amelynek elképesztő terjedése miatt karantént rendelnek el. A boldog baráti idők eltűnnek, megjelenik a bezártság, a magány. Ő azonban vágyik a régi szép időkre, vágyik a szabadságra. Sokat kell rá várnia, de végül megszűnik a karantén, ismét szabad és boldog életet élhet...
Rendező, operatőr: Marton Áron
Vers: Marcsinyi Csenge
3. A mi Covid-karácsonyunk – ifjúsági kategória 1. díj
Karácsonyi szokásaink a Covid idején bizony megváltoztak. Hogy hogyan? Ezt meséli el a kisfilm. Rendező, operatőr: Peresztegi Hanna
12.30–13.00 óra
A falu, ami eltűnt a mocsárban – megosztott 3. díj
Nagyecsér, a magyar szellemfalu elhagyatott és omladozó épületei révén vált ismeretté. A fiatal filmkészítők a dokumentumfilmben életet lehelnek az omladozó falakba, feltárva a falu és a hajdanán benne élő emberek történetét. A jelen és a múlt kontrasztjában feltárul, miért is hagyták maguk mögött az emberek a települést. Az okot saját bőrükön is megtapasztalták az alkotók.
Rendező, operatőr: Koronghy Dániel
13.00–13.30 óra
Táncház – kezdetek Erdélyben – megosztott 3. díj
A táncházmozgalom erdélyi gyökereiről mesél Pávai István. A történetet korabeli filmrészletek és fényképek teszik színessé sok-sok muzsikával aláfestve.
Rendező, operatőr: Dénes Zoltán
13.30–14.30 óra
A selmeci szellem – 2. díj
Selmecbánya girbegurba, macskaköves utcái, virágos balkonjai és üdítő levegője csaknem minden odalátogató turistát elvarázsol. Vannak azonban, akiknek e város mást is jelent, akik az ódon kőfalakban egy közös történetre, a szelíd tájban lelki otthonra találnak: ők a mindenkori selmeci diákok, az Akadémia ősi hagyományainak letéteményesei. Az avatatlan szem azonban mindössze a nyomaira bukkanhat Selmecbányán a legendás intézménynek – jelenvalóságára aligha. Joggal vetődik hát fel a kérdés: mégis mi lehet az, ami a diákok közösségét csaknem három évszázada, megannyi viszontagság ellenére is egyben tartja? A dokumentumfilmben erre a kérdésre keresnek választ az alkotók.
Rendező: Zalai Szilveszter
Operatőr: Erdei Bálint
14.30–15.30 óra
„… Én színházban gondolkodom” Mihályi Gábor koreográfus portréja – 1. díj
Mihályi Gábor Kossuth-díjas koreográfus vall művészi felfogásáról és viszonyáról a magyar folklórhoz, néphagyományokhoz. A filmben nemcsak a Magyar Állami Népi Együttes által előadott táncrészletek, de a koreográfiákat ihlető eredeti adatközlők és közegük is megjelenik. Az Erdélyben forgatott filmrészletek („táncmesterek és nótafák”) felfedik a forrást, ahonnan a színpadi táncok erednek, és táncszínházzá formálódnak.
Rendező: Sztanó Hédi
Operatőr: Dénes Zoltán, Varjasi Tibor

11:30–12:00 Helyszín: Citerakiállítás
Citerazene Balla Tiborral
Balla Tibor Kunszentmártonban él. Fiatal korában ismerkedett meg a citerával, hiszen családjában más is játszott ezen a hangszeren, így számára sem volt kérdés, hogy megtanulja – ahogy később a tekerőzést is, ami szintén felkeltette érdeklődését. Pályafutása során több minősítő versenyen vett részt, ahol többször elnyerte a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) által alapított Aranypáva-díjat, valamint a Vass Lajos Népzenei Szövetség versenyén a Vass Lajos-nagydíjat. Eredményei elismeréseként megkapta a KÓTA-díjat is. Hangszeres szólistája a Táncház Egyesület Új élő népzene című CD-sorozatának, és bekerült Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Megyei Értéktárába mint citera- és tekerőjátékos. Rendszeresen fellép különböző rendezvényeken, műsorában elsősorban az Alföld dalai csendülnek fel, de más tájegységek népdalait is szívesen adja elő.

11:30–12:30 Helyszín: Kerámiaraktár *
Látogatás a Kerámiagyűjteményben
Raktármerülés Vida Gabriellával és Bulcsu Lászlóval
A Kerámiagyűjtemény az egyetlen tárgyi gyűjtemény, amely a Néprajzi Múzeum főépületében kapott helyet. Az itt őrzött anyag többségében a Kárpát-medencéből származik, és teljes egészében itt is gyűjtötték. A kollekció jelentős részét fazekastermékek alkotják, kisebb hányadát pedig gyári készítmények, valamint huta- és gyári üvegedények teszik ki. Az érdeklődők a színpompás tárgyakon kívül megismerhetik, hogyan épül fel a raktári rend ebben a sokszínű gyűjteményben.
Találkozó: Infopult (-2. szint)

13:00–14:00 Helyszín: MÉTA tér
Mongólia ma: hagyomány és modernizáció keresztútján
Almási Alma, Szilágyi Zsolt és Wilhelm Gábor előadása
A kutatók 2024-es (és korábbi) terepmunkáikra alapozva mutatják be, milyen kihívásokkal szembesül ma Mongólia. Mindezt a hagyományos életmód, hagyomány, örökség és a (főképp városi) modernizáció találkozásaként tárgyalják, négy nagyobb téma köré szervezve, helyszínen készített fotók és videók segítségével.

13:30–14:30 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás *
Miről álmodik a lány? A menyasszony kelengyéje Kalotaszegen és Dzserba szigetén
Tematikus tárlatvezetés Fülöp Hajnalkával és Földessy Edinával
A különleges tárlatvezetésen két különböző kultúra tradicionális lakodalmi szokásait és menyasszonyi kelengyéit ismerhetik meg az érdeklődők. A házasságkötéshez fűződő rítusok hasonlóságain és különbségein túl arról is szó lesz, hogy az ünnepi tárgyak rendszerén keresztül hogyan ismerhető meg egy helyi társadalom értékrendje.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

14:00–14:30 Helyszín: Citerakiállítás
Bemutatkozik az Inárcsi Férfi Népdalkör és Citeraegyüttes
Az Inárcsi Férfi Népdalkör és Citeraegyüttest 1994-ben Prigyeni Pál népzenész, citerakészítő alapította, a fellelhető népdal és katonadal hagyomány megőrzése, valamint a helyi népdalkedvelő közösség erősítése céljából. Megalakulásuk óta házigazdái a már hagyományos Inárcsi Népzenei találkozónak. A KÓTA 6 alkalommal Aranypáva és három alkalommal Aranypáva Nagydíjjal tüntette ki az Együttest, valamint Vass Lajos Nagydíjat is nyertek, és többször énekeltek már a Duna televízióban is. A Munkájukat Inárcs Nagyközség Önkormányzata „Inárcs Községért” kitüntetéssel ismerte el. Rendszeres fellépői a környék népzenei találkozóinak, és örömmel vesznek részt és zenélnek az inárcsi hagyományőrző rendezvényeken is, legyen az szüreti mulatság, locsolkodás Húsvéthétfőn, vagy tuskó-húzás Húshagyókedden.
2023-ban készült el első katonadal CD-jük , mely 45 db első világháborús katonadalt tartalmaz 10 dalcsokorban.
A népdalkör 2024-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, továbbá felvette az Inárcsi Prigyeni Pál Férfi Népdalkör és Citeraegyüttes nevet, ezzel tisztelegve alapítójuk, Pali bácsi munkássága előtt, aki hosszú betegség után 2023-ban hunyt el.
Művészeti vezetőjük Pavella Krisztina népzenész, az együttes vezetője Horváth Csaba.
A múzeumi műsorukban egy zalai katonadal-csokor, egy szegedi katonadal-csokor, egy domaházi pásztordal- csokor, és egy nagykunsági pásztordal- csokor lesz hallható prim- és tenorcitera kísérettel. Zárásként a közelgő Március 15. ünnep alkalmából pedig két Kossuth nótát is el fognak énekelni.

14:00–17:00 Helyszín: Etknow könyvesbolt és co-working tér
Jelenarchívum – előadás és workshop
Alternatív történetmesélés egy archívum képeivel
KissPál Szabolcs
Az előadó képzőművész, az Efemer Emlékezet (2023) című projektben a történetmesélés és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgálja – utalva a zsidóságban is kulcsfontosságú szerepet játszó történetmesélés hagyományára.
KissPál Szabolcs videóinstallációja arról szól, kitöltheti-e a hiányzó űrt, az el nem mesélt történeteket a fikció – legyen az a művész vagy a mesterséges intelligencia alkotása –, vagy inkább csak fokozza a zavart. Az előadás bevezeti a történetmesélés és a képek összekapcsolásának fontosságát, amit a Jelenarchívum workshopjának résztvevői írnak tovább közösen.
Workshop
Susan Sontag szerint ,,a fénykép hatalma abban rejlik, hogy lehetővé teszi olyan pillanatok tüzetes vizsgálatát, melyeket az idő sodra egyébként rögtön elmosna.”
A MaDok-program Jelenarchívumának célja az 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fotó- és történetgyűjtemény létrehozása. A workshop résztvevői betekintés nyerhetnek a Néprajzi Múzeum jelenleg is futó képgyűjtő kampányaiba, saját képpel és történettel csatlakozhatnak a Játék, kaland, kirándulás és az Autók a tenger felé című tematikus projektekhez. Aki szívesen alakítja ezt a jelenkori privátfotó-gyűjteményt, legalább 1, maximum 15 darab digitális vagy papírképet hozzon magával, és mesélje el a történetét.

14:00–15:00 Helyszín: Herman Ottó-kiállítás / Gyűjteményi kiállítás *
Az ezerarcú Herman Ottó
Tematikus tárlatvezetés Hajdu Ágnessel, Szabó Magdolnával és Tihanyi Annával
Herman Ottó, az első ökológus, természetvédő, a Madarak és Fák Napja kezdeményezője szenvedélyes figyelemmel fordult a halászat és pásztorkodás témájához is terepkutatásai során. Az 1896-os millenniumi kiállítás forgatagában látványos pavilonban mutatta be az ősi foglalkozások eszközeit és a pásztorok művészetét. Tárgyak ezreivel gyarapított múzeumi gyűjteményeket. Az ő munkásságához, szemléletéhez kerülhet közelebb, aki bejárja ezt a kiállításokon átívelő Herman-ösvényt.
Találkozási pont: a Herman Ottó-kiállítás bejárata (-2. szint)

14:30–15:30 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás *
Terep-képek
Tematikus tárlatvezetés Danó Orsolyával és Gebauer Hangával
A gyűjteményi kiállítás Terepen témája a terepmunka sajátosságait mutatja be tizenkét, különböző helyen és időben végzett kutatáson keresztül. A terepkutatás éppúgy, mint a fotográfia, a saját és az idegen kultúrával való találkozás lehetősége. A megismerés és a dokumentáció meghatározó eszköze a fényképezés, míg a fotótechnikai változások alapvetően befolyásolják a képkészítés módját és eredményét is. A résztvevők fotók és technikai eszközök segítségével járhatják körbe a fotózás és képhasználat módjait.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

14:30–15:30 Helyszín: MÉTA tér, Gyűjteményi kiállítás
A nulladik gyűjtemény
Kerekasztal-beszélgetés és tárlatvezetés Mácsai Boglárka moderálásával
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetben 2024 év végén zárult a Regulyversum című projekt, amelynek keretében a kutatók Reguly Antal (1819–1858) hagyatékát dolgozták fel és tették közzé digitális formában. A projekt keretében számos új információ látott napvilágot a Néprajzi Múzeumban őrzött Reguly-tárgyakkal kapcsolatban is, amelyek a projekt honlapján, de hamarosan önálló tanulmányban is olvashatók lesznek. A Reguly-kutatás eredményeiről, a kéziratok és tárgyak feldolgozásáról, az új eredményekről Ruttkay-Miklián Eszterrel, a kutatás vezetőjével és Paréj Gabriellával, a Néprajzi Múzeum muzeológusával Mácsai Boglárka beszélget. A beszélgetés végén tárlatvezetésen mutatjuk be a múzeum állandó gyűjteményi kiállítása Őstörténetek termében látható hét Reguly-tárgyat.

14:30–15:30 Helyszín: Kerámiatér *
A hétköznapiság diszkrét bája
Tematikus tárlatvezetés Gärtner Petrával
A Kortárs közelítések sorozat negyedik állomásaként Emelia Hiltner amerikai keramikusművész három alkotását mutatja be a múzeum. Munkái egyedi műalkotások, mintájuk alapján mégis egy sorozatba illeszkednek. Nem dísztárgyak, hanem díszes hétköznapi tárgyak. A tárlatvezetés résztvevői felfedezhetik az egyszerűségben rejlő szépséget, és megtudhatják, mi a különbség a sorozat és a készlet között.

15:00–16:00 Helyszín: Kerámiaraktár *
Látogatás a Kerámiagyűjteményben
Raktármerülés Vida Gabriellával és Bulcsu Lászlóval
A Kerámiagyűjtemény az egyetlen tárgyi gyűjtemény, amely a Néprajzi Múzeum főépületében kapott helyet. Az itt őrzött anyag többségében a Kárpát-medencéből származik, és teljes egészében itt is gyűjtötték. A kollekció jelentős részét fazekastermékek alkotják, kisebb hányadát pedig gyári készítmények, valamint huta- és gyári üvegedények teszik ki. Az érdeklődők a színpompás tárgyakon kívül megismerhetik, hogyan épül fel a raktári rend ebben a sokszínű gyűjteményben.
Találkozási pont: Infopult (-2. szint)

15:00–16:00 Helyszín: MÉTA tér
FÉRC PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉS

15:30–16:30 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás *
Egy mérai asszony ruhatára
Tematikus tárlatvezetés Katona Edittel
A Kárpát-medencében a 20. század végén már alig akadt olyan település, ahol a népviselet élt, sőt képes volt a megújulásra. A kevés kivétel egyike a kalotaszegi Méra, ahonnan az 1930-ban született Erzsébet gazdag ruhatárából mutat be viseletet a gyűjteményi kiállítás Kalotaszegi tárgytörténetek című része. A több évig tartó helyszíni gyűjtést első kézből ismerhetik meg az érdeklődők: a kutató, Katona Edit muzeológus meséli el Erzsébet ruhatárának történetét, kötődését az egyes viseletdarabokhoz.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

15:30–16:30 Helyszín: Herman Ottó-kiállítás *
Kurátori tárlatvezetés a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó című időszaki kiállításban Máté Györggyel
Herman Ottónak nemcsak a tudományos, hanem a parlamenti képviselői munkássága is nagyban hozzájárult az első önálló néprajzi múzeum létrejöttéhez. A kiállítás az általa gyűjtött közel 3500 tárgyra helyezi a fókuszt: olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. Emellett végigkíséri a látogatót Herman politikai pályafutásának mérföldkövein is – a korabeli élclapokban megjelent karikatúrákon keresztül humorossá téve. A kurátori tárlatvezetés Herman Ottó tudományos és képviselői munkásságába, gondolkodásába, sokszínű jellemébe is betekintést ad.
Találkozási pont: a Herman Ottó-kiállítás bejárata (-2. szint)

15:30–17:30 Helyszín: Citerakiállítás
Bemutatkoznak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének citerásai
Koncert dr. Bolya Mátyás tanszékvezetővel és a tanszak oktatóival, diákjaival
A népi hangszeres oktatás céljainak megfelelően az itt végzett zenészek a magyar és Kárpát-medencei, szájhagyomány útján fennmaradt népzenei repertoárt átfogóan ismerő és stílushűen megszólaltató, magasan képzett előadók lesznek. Az elméleti szakismeretek megszerzése után tudásukat művésztanárként az intézményes művészetoktatás keretein belül is továbbadják. A tanszék bemutatása után a legnépszerűbb magyar népi hangszer, a citera szakirányának hallgatói és oktatói adnak koncertet.

16:00–17:00 Helyszín: Etnológiai Archívum *
Mennyire van távol a Kelet? – Tudósok és kalandorok fényképei a 19-20. század fordulójáról
Raktármerülés az Etnológiai Archívumban Csorba Judittal
A Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményének jelentős részét nemcsak a több százezres Kárpát-medencei anyag alkotja, hanem az Európán kívül készült fotográfiák is. Magyar utazók és tudósok – köztük Xántus János, Festetics Rudolf és Bíró Lajos – már a 19. század végétől nehéz körülmények között, sérülékeny felszereléssel és technikával örökítették meg az általuk megismert távoli népek kultúráját.
Találkozási pont: az Etnoshop múzeumi bolt előtt (bejárat a Damjanich utca felől)

16:00–16:45 Helyszín: Székelyek kiállítás *
A Múzeum Napján a székelyeknél
Tematikus tárlatvezetés Tasnádi Zsuzsannával
A tárlatvezetés a Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításban kalauzolva nyújt sztereotípiákat meghaladó, árnyalt képet a Székelyföldön élő székelyekről. A tárlat színes, izgalmas és sokrétű világot tár fel, amelyből az is kiderül, hogyan látják a székelyek önmagukat. A székelyföldi kurátorok rendezte kiállítás székelyföldi műtárgyakon, dokumentumokon és fényképeken keresztül mutatja be a régió sokszínűségét a 19. századi polgárosodástól a 21. századdal bekövetkező modernizációig.
Találkozási pont: a Székelyek kiállítás bejárata (-2. szint)

16:00–17:30 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás
Barka cica és Buga kutya kalandjai
Aprók néprajza: gyerekkönyv-bemutató és a gyűjteményi kiállítás kulcslyukmeséi
A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállítása a legkisebb, óvodás korú látogatóknak is kínál szórakoztató időtöltést. A kiállításban elhelyezett varázslencséken bekukucskálva meglepő történetek rajzolódnak ki a múzeum két háziállata, Barka cica és Buga kutya hétköznapjaiból. A kis csibészek kíváncsian ismerkednek és vicces interakciókba kerülnek közel két tucat műtárggyal. Kalandjaik mostantól verses-képes kiadványban is átélhetők.
A könyvbemutatón Finy Petra író beszélget a családi kiállításvezető alkotóival, Keresztesi József költővel, Hoffman Tamás Boldizsár illusztrátorral, Stark Orsolya tervezővel, Tőkés Réka és Éliás István múzeumpedagógusokkal.
Az eseményen hirdeti ki a Néprajzi Múzeum és a Praktika Kreatív Kihívás közös pályázatuk eredményét, és mutatja be a textilfigurákként életre keltett Barkát és Bugát is.
A gyerekfoglalkozáson kiderül, hogyan működik a könyv a gyakorlatban, és még az is megtörténhet, hogy Barka cica és Buga kutya is csatlakozik az eseményhez.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

16:30–18:00 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás *
Az öltözet mint jel
Tematikus tárlatvezetés Fülöp Hajnalkával
Az interaktív tárlatvezetés keretében a gyűjteményi kiállítás öltözeteiből válogatva a kurátor arra a lehetőségre hívja fel a figyelmet, hogy a viseletek összetett jelrendszerként értelmezhetők. Az érdeklődők bevonásával, aktív közreműködésükre számítva közösen fedezhetik fel, milyen szempontok mentén ismerhetők meg a korábbi időszakokból, különböző kultúrákból származó viseleteket.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

18:00–19:00 Helyszín: -2. szint, központi tér
A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás megnyitója
A kiállítást megnyitja:
dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, egyetemi tanár
Köszöntőt mond:
dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
------------------------
*
A csillaggal jelölt programokon a részvétel helyszíni regisztrációhoz kötött.
A regisztrációt a múzeum három jegypénztárában / információs pultjában lehet megtenni kollégáinknál.
A regisztráció érkezési sorrendben történik, a programok limitált létszámmal indulnak, szíves megértésüket köszönjük!
Raktárlátogatások: 12 fő
Tárlatvezetések: 35 fő
Előadások, kerekasztal-beszélgetések nem regisztrációhoz kötöttek, de az egyes helyszínek befogadóképessége limitálja a résztvevők számát, kérünk minden érdeklődőt időben érkezzen!
Várjuk szeretettel március 5-én a Néprajzi Múzeumban!