70 ÉVE TÖRTÉNT - Interaktív egyéni séta és játék
Advertisement
Interaktív egyéni séta és játék az 1956-os forradalom és szabadságharc
terézvárosi helyszínein az Eötvös10 szervezésében
Felnőttek, családok, iskolai csoportok számára
Fedezd fel Terézváros 1956-os emlékeit egy különleges, interaktív séta keretében!
A kijelölt helyszínekhez feladványok kapcsolódnak, melyek helyes megfejtéséért a résztvevők kis ajándékot is kaphatnak.
A játékban kortól és lakhelytől függetlenül bárki részt vehet, egyénileg vagy akár csoportosan is, október 15. és november 5. között szabadon választott időpontban.
Ha feltesszük a kérdést, miért fontos ma is 1956 öröksége, a válasz egyszerre egyszerű és összetett. Egyszerű, hiszen ma már elképzelhetetlen, hogy ne szabadon éljünk, és 1956-ban a szabadság mellett állt ki nagyon sok, számos dologban másként gondolkodó ember. Ahogy Márai Sándor fogalmazta meg Mennyből az angyal című, a forradalom évében New Yorkban írott versében: „… egy nép azt mondta: »Elég volt.«” De mégis összetett, mert azt, amit ma természetesnek gondolunk (szabad véleménynyilvánítás, mások véleményének tisztelete, emberi jogok, tolerancia, lelkiismereti szabadság, egyenjogúság stb.) nem úgy termett, mint a gyümölcs a fán. Ezeket jogokat hosszú évek, sőt évszázadok alatt ki kellett vívni, és ennek egyik fontos eleme volt 1956 forradalma. Amikor tehát ma szabadságunkat élvezzük, az annak is köszönhető, hogy ebben az évben, ahogy korábban 1848-ban és 1849-ben például, voltak, akik kiálltak emellett. Ennek jegyében fontos megbecsülni 1956 áldozatát, hogy sose essünk abba a hibába, amire Márai már idézett verse utalt: „És kérdik, egyre többen kérdik,/Hebegve, mert végképp nem értik – /Ők, akik örökségbe kapták – :/Ilyen nagy dolog a Szabadság?” Igen, ilyen nagy dolog, s ennek szellemében becsüljük meg örökségünket! S becsüljük meg ’56 hőseit is, akik sokszor egyszerű, hétköznapi emberek voltak! Rájuk és a vétlen áldozatokra is emlékezünk ezzel a terézvárosi interaktív sétával/játékkal.
(Katona Csaba történész)
A játék menete:
A játék menetlevéllel vagy anélkül is teljesíthető. A menetlevél és Katona Csaba történész rövid ismertető szövegei az interaktív séta 8 helyszínéről megtalálhatók az eotvos10.hu oldalon, és az Eötvös10 recepcióján is átvehetők.
Ha a játék örömén kívül szeretnél az ünnepre emlékeztető kis ajándékot is kapni, töltsd ki a menetlevelet, és add le október 15. és november 5. között az Eötvös10 recepcióján nyitvatartási időben. (Figyelem: október 23-án és november 1-jén az Eötvös10 zárva tart!) A menetlevélen a 8 feladat megoldásaként kapott szavaknak, valamint az ezek megfelelő betűiből összeállított végső megfejtésnek kell szerepelnie. (A nyomtatott menetlevél helyett a megfejtéseket tartalmazó saját papírt is elfogadunk.)
Az interaktív séta állomásai, a játék feladatai:
1. állomás: Magyar Katalin emléktáblája (Dohnányi Ernő utca 2.)
A mindössze 16 éves képzőművészeti gimnazista lány önkéntes ápolóként mentette a sebesülteket, amikor 1956. november 7-én egy szovjet repesz pontosan ezen a helyen halálosan eltalálta. A mosonmagyaróvári Magyar Katalin nem készült ápolónak, egész egyszerűen a közösségi felelősség, az empátia, a szolidaritás okán próbált segíteni. Fegyvert nem fogott, nem harcolt, segíteni próbált. Jellemző, hogy eleinte véradónak jelentkezett. Sorsa megmutatja, hogy a fiataloknak is milyen fontos szerepe volt a forradalomban, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a „pesti srácok” mellett a lányok is ott voltak az események sűrűjében.
1. feladat: Melyik zeneszerzőnkről elnevezett térbe torkollik az az utca, ahol az emléktábla található? A megfejtés a zeneszerző neve, illetve a név 3. (kétjegyű) betűje.
_______________________________
2. állomás: Hegedüs István emléktáblája (Szófia utca 7.)
A zseniális öttusázó olimpikon – akinek alakja a korabeli papír húszforintos hátuljáról is ismert – éppen edzésre sietett 1956. október 24-én, amikor a Szófia utcában fegyveres harc áldozata lett. A mindössze 32 évesen elhunyt sportolót az egész ország ismert a húszforintosról, jóllehet, nem tudták pontosan, ki volt az ismert ábrázolás modellje. Emellett filmekben is dublőrködött, hiszen kiváló lovas volt öttusázóként. Többször nyert magyar bajnokságot a korábbi években és több más érme is volt. Halálakor testnevelő tanárként tevékenykedett.
2. feladat: Melyik sportágban volt bajnok Hegedüs István? A menetlevélre ezt a szót, illetve ennek 5. betűjét kell felírni.
_______________________________
3. állomás: Kővágó József emléktáblája (Szófia utca 8.)
Közvetlenül a túloldalon, a korábbi lakóháza falán látható Budapest egykori főpolgármesterének emléktáblája, akit a forradalom alatt, 1956. november 1-jén a népakarat újra a főváros vezetőjévé választott. Kővágó József katonatiszt és mérnök először 1945 és 1947 között volt Budapest polgármestere. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök külföldre kényszerült távozni, és a kommunisták átvették a hatalmat, Kővágó visszavonult a politikától, ennek ellenére az új hatalom perbe fogta, halálra ítélte, de nem végezték ki. 1956-ban dolgozott a Független Kisgazdapárt felélesztésén, és újra polgármester lett, de végül az USA-ba kényszerült távozni. Személye arra hívja fel a figyelmet, hogy próbált újraéledni a többpártrendszer a forradalom napjaiban.
3. feladat: Melyik két betűnél hosszabb szó szerepel a legtöbbször az emléktáblán? Ezt a szót, és ennek első betűjét jegyezd fel!
_______________________________
4. állomás: Terror Háza Múzeum – Az egykori ÁVH-székház (Andrássy út 60.)
A Rákosi-rendszer rettegett politikai rendőrségének központja előtt vonultak el a tüntetők, az elnyomás szimbólumát a forradalom napjaiban kénytelenek voltak kiüríteni a hatóságok. Az Államvédelmi Hatóság, korábban Államvédelmi Osztály a Rákosi-korszak rettegett hatalmi szerve volt, székházuk, a korábbi nyilas székház, a gyűlölt rendszer egyik szimbóluma volt. 1953-ban, Nagy Imre kormányzása idején az ÁVH-t a BM-be olvasztották be. Ennek ellenére a ház, Perlmutter Izsák festőművész egykori háza, mégis mindenkit a régi rendszerre emlékeztetett. Ezért működik benne a Terror Háza, amelynek azonban vitatott volt a kort bemutató szemlélete, s mostanában újul meg.
4. feladat: Állj szembe az épülettel és nézz fel! Hány betűből áll a kiálló peremen olvasható szó? Ezt a számot és ennek a számnak a 2. betűjét írd fel!
_______________________________
5. állomás: Az 1956-os szabadságharc emlékműve (Hunyadi tér)
A tér és a környező utcák (Csengery, Szófia utca) a novemberi szovjet invázió idején súlyos fegyveres összecsapások, barikádharcok színhelyei voltak, amelyeknek ma a téren álló emlékmű állít emléket. A téren a forradalom hétköznapi hőseinek emlékezete a hangsúlyos. Az itt folyó harcok jellemzőek voltak a fővárosra: a fegyvert fogó forradalmárok utcáról utcára próbálták védelmezni lakóhelyüket, városukat. A forradalom társadalmi bázisa nagyon vegyes volt, sokan és sokfélét gondoltak a világról, ami összekovácsolta őket, az a gyűlölt rendszer elleni fellépés volt.
5. feladat: Milyen harcok színhelye volt ‘56 novemberében a Hunyadi tér és a környező utcák? A megoldásban segít Katona Csaba ismertető szövege. A menetlevélre ezt a szót és ennek 6. betűjét kell felírni.
_______________________________
6. állomás: A Magyar Írószövetség székháza (Bajza utca 18.)
A forradalom szellemi bölcsője és motorja, ahol az írók megfogalmazták a rendszert bíráló híres kiáltványaikat, s ahol a harcok alatt és után az ellenállás szellemi központja működött. Az írók mint értelmiségiek szerepvállalása nagyon fontos volt. 1955-től, amikor Nagy Imre első miniszterelnöksége – és vele a rendszer reformja – véget ért, néhányan bátrabb kritikát fogalmaztak meg. 1956 őszén pedig, még a forradalom előtt, már nem párttag írók is a vezetőség tagjai lettek. Több neves író (Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor, Veres Péter etc.) pedig határozottan nyilvánítottak politikai véleményt a forradalom idején is, ami befolyást gyakorolt Nagy Imre miniszterelnökre is.
6. feladat: A székház falán emléktáblán örökítették meg az Írószövetség és az írók 1956-ban betöltött szerepét. Ez alatt a tábla alatt elhelyeztek egy domborműves emléktáblát is, amely egy 27 éves korában, 1956. november 7-én hősi halált halt költőre emlékeztet. A menetlevélre írd fel a költő nevét és keresztnevének kezdőbetűjét!
_______________________________
7. állomás: Az átállt szovjet katonák emléktáblája (Andrássy út 99.)
Ezen a helyen egy ritka történelmi pillanatra emlékezhetünk: a tábla azok előtt a szovjet katonák előtt tiszteleg, akik megtagadták a parancsot és a magyar szabadságharcosok oldalára álltak. Néhány szovjet katona, felismerve, hogy a szabadság ellen küzd, vagy már eleve nem szimpatizálva a szovjet rendszerrel, nem volt hajlandó a magyar civilek ellen küzdeni. Az utasítással szembeszállás katonai szempontból még egy demokratikus rendszerben is parancsmegtagadás, sőt adott helyzetben árulás. Példájuk arra int, hogy lássuk, mennyire más egy döntés értelmezése a katonai rend szerint, mintha morálisan ítéljük meg: az árulók innen nézve hősök.
7. feladat: Az emléktáblának helyet adó épületben egy egészségmegőrző termékek árusításával foglalkozó egészségügyi intézmény található. A megfejtés az intézmény tulajdonneve és ennek 3. betűje.
_______________________________
8. állomás: Jugoszláv Nagykövetség (Dózsa György út 92/b)
A második szovjet támadást követően, 1956. november 4-én hajnalban Nagy Imre kormányával és közvetlen munkatársaival együtt a jugoszláv nagykövetségen kért menedéket. A Kádár-kormánnyal folytatott tárgyalások után a szabad elvonulás reményében az épületet elhagyó csoportokat a szovjet állambiztonsági erők letartóztatták, és a követségre menekültek nagy részét Romániába deportálták. Nagy Imre, aki korábban vonalas kommunista volt, és ezért sokan vitatták személyét, a forradalom miniszterelnöke lett. Amikor belátta, hogy nem lehet folytatni a harcot, a jugoszláv követségbe vetette bizalmát, ám hiába, Snagovba vitték őt és társait, majd egy kirakatperben, koholt vádakkal halálra ítélték. Személye azonban a forradalom jelképe lett, 1989. évi újratemetése pedig a rendszerváltás egyik szimbolikus aktusa. Példája egyúttal mutatja, hogy milyen nehéz, de nem lehetetlen, hogy egy politikus felismerje saját hibáit és szembeforduljon azokkal és következményeivel.
8. feladat: Melyik városba hurcolták a jugoszláv nagykövetséget elhagyó Nagy Imre miniszterelnököt? Jegyezd fel a város nevét és ennek 4. betűjét! A megoldásban segít Katona Csaba ismertető szövege.
Ha jól dolgoztál, a 8 feladat megoldásaként kapott betűket helyes sorrendbe állítva megkapod a végső megfejtést.
terézvárosi helyszínein az Eötvös10 szervezésében
Felnőttek, családok, iskolai csoportok számára
Fedezd fel Terézváros 1956-os emlékeit egy különleges, interaktív séta keretében!
A kijelölt helyszínekhez feladványok kapcsolódnak, melyek helyes megfejtéséért a résztvevők kis ajándékot is kaphatnak.
A játékban kortól és lakhelytől függetlenül bárki részt vehet, egyénileg vagy akár csoportosan is, október 15. és november 5. között szabadon választott időpontban.
Ha feltesszük a kérdést, miért fontos ma is 1956 öröksége, a válasz egyszerre egyszerű és összetett. Egyszerű, hiszen ma már elképzelhetetlen, hogy ne szabadon éljünk, és 1956-ban a szabadság mellett állt ki nagyon sok, számos dologban másként gondolkodó ember. Ahogy Márai Sándor fogalmazta meg Mennyből az angyal című, a forradalom évében New Yorkban írott versében: „… egy nép azt mondta: »Elég volt.«” De mégis összetett, mert azt, amit ma természetesnek gondolunk (szabad véleménynyilvánítás, mások véleményének tisztelete, emberi jogok, tolerancia, lelkiismereti szabadság, egyenjogúság stb.) nem úgy termett, mint a gyümölcs a fán. Ezeket jogokat hosszú évek, sőt évszázadok alatt ki kellett vívni, és ennek egyik fontos eleme volt 1956 forradalma. Amikor tehát ma szabadságunkat élvezzük, az annak is köszönhető, hogy ebben az évben, ahogy korábban 1848-ban és 1849-ben például, voltak, akik kiálltak emellett. Ennek jegyében fontos megbecsülni 1956 áldozatát, hogy sose essünk abba a hibába, amire Márai már idézett verse utalt: „És kérdik, egyre többen kérdik,/Hebegve, mert végképp nem értik – /Ők, akik örökségbe kapták – :/Ilyen nagy dolog a Szabadság?” Igen, ilyen nagy dolog, s ennek szellemében becsüljük meg örökségünket! S becsüljük meg ’56 hőseit is, akik sokszor egyszerű, hétköznapi emberek voltak! Rájuk és a vétlen áldozatokra is emlékezünk ezzel a terézvárosi interaktív sétával/játékkal.
(Katona Csaba történész)
A játék menete:
A játék menetlevéllel vagy anélkül is teljesíthető. A menetlevél és Katona Csaba történész rövid ismertető szövegei az interaktív séta 8 helyszínéről megtalálhatók az eotvos10.hu oldalon, és az Eötvös10 recepcióján is átvehetők.
Ha a játék örömén kívül szeretnél az ünnepre emlékeztető kis ajándékot is kapni, töltsd ki a menetlevelet, és add le október 15. és november 5. között az Eötvös10 recepcióján nyitvatartási időben. (Figyelem: október 23-án és november 1-jén az Eötvös10 zárva tart!) A menetlevélen a 8 feladat megoldásaként kapott szavaknak, valamint az ezek megfelelő betűiből összeállított végső megfejtésnek kell szerepelnie. (A nyomtatott menetlevél helyett a megfejtéseket tartalmazó saját papírt is elfogadunk.)
Az interaktív séta állomásai, a játék feladatai:
1. állomás: Magyar Katalin emléktáblája (Dohnányi Ernő utca 2.)
A mindössze 16 éves képzőművészeti gimnazista lány önkéntes ápolóként mentette a sebesülteket, amikor 1956. november 7-én egy szovjet repesz pontosan ezen a helyen halálosan eltalálta. A mosonmagyaróvári Magyar Katalin nem készült ápolónak, egész egyszerűen a közösségi felelősség, az empátia, a szolidaritás okán próbált segíteni. Fegyvert nem fogott, nem harcolt, segíteni próbált. Jellemző, hogy eleinte véradónak jelentkezett. Sorsa megmutatja, hogy a fiataloknak is milyen fontos szerepe volt a forradalomban, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a „pesti srácok” mellett a lányok is ott voltak az események sűrűjében.
1. feladat: Melyik zeneszerzőnkről elnevezett térbe torkollik az az utca, ahol az emléktábla található? A megfejtés a zeneszerző neve, illetve a név 3. (kétjegyű) betűje.
_______________________________
2. állomás: Hegedüs István emléktáblája (Szófia utca 7.)
A zseniális öttusázó olimpikon – akinek alakja a korabeli papír húszforintos hátuljáról is ismert – éppen edzésre sietett 1956. október 24-én, amikor a Szófia utcában fegyveres harc áldozata lett. A mindössze 32 évesen elhunyt sportolót az egész ország ismert a húszforintosról, jóllehet, nem tudták pontosan, ki volt az ismert ábrázolás modellje. Emellett filmekben is dublőrködött, hiszen kiváló lovas volt öttusázóként. Többször nyert magyar bajnokságot a korábbi években és több más érme is volt. Halálakor testnevelő tanárként tevékenykedett.
2. feladat: Melyik sportágban volt bajnok Hegedüs István? A menetlevélre ezt a szót, illetve ennek 5. betűjét kell felírni.
_______________________________
3. állomás: Kővágó József emléktáblája (Szófia utca 8.)
Közvetlenül a túloldalon, a korábbi lakóháza falán látható Budapest egykori főpolgármesterének emléktáblája, akit a forradalom alatt, 1956. november 1-jén a népakarat újra a főváros vezetőjévé választott. Kővágó József katonatiszt és mérnök először 1945 és 1947 között volt Budapest polgármestere. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök külföldre kényszerült távozni, és a kommunisták átvették a hatalmat, Kővágó visszavonult a politikától, ennek ellenére az új hatalom perbe fogta, halálra ítélte, de nem végezték ki. 1956-ban dolgozott a Független Kisgazdapárt felélesztésén, és újra polgármester lett, de végül az USA-ba kényszerült távozni. Személye arra hívja fel a figyelmet, hogy próbált újraéledni a többpártrendszer a forradalom napjaiban.
3. feladat: Melyik két betűnél hosszabb szó szerepel a legtöbbször az emléktáblán? Ezt a szót, és ennek első betűjét jegyezd fel!
_______________________________
4. állomás: Terror Háza Múzeum – Az egykori ÁVH-székház (Andrássy út 60.)
A Rákosi-rendszer rettegett politikai rendőrségének központja előtt vonultak el a tüntetők, az elnyomás szimbólumát a forradalom napjaiban kénytelenek voltak kiüríteni a hatóságok. Az Államvédelmi Hatóság, korábban Államvédelmi Osztály a Rákosi-korszak rettegett hatalmi szerve volt, székházuk, a korábbi nyilas székház, a gyűlölt rendszer egyik szimbóluma volt. 1953-ban, Nagy Imre kormányzása idején az ÁVH-t a BM-be olvasztották be. Ennek ellenére a ház, Perlmutter Izsák festőművész egykori háza, mégis mindenkit a régi rendszerre emlékeztetett. Ezért működik benne a Terror Háza, amelynek azonban vitatott volt a kort bemutató szemlélete, s mostanában újul meg.
4. feladat: Állj szembe az épülettel és nézz fel! Hány betűből áll a kiálló peremen olvasható szó? Ezt a számot és ennek a számnak a 2. betűjét írd fel!
_______________________________
5. állomás: Az 1956-os szabadságharc emlékműve (Hunyadi tér)
A tér és a környező utcák (Csengery, Szófia utca) a novemberi szovjet invázió idején súlyos fegyveres összecsapások, barikádharcok színhelyei voltak, amelyeknek ma a téren álló emlékmű állít emléket. A téren a forradalom hétköznapi hőseinek emlékezete a hangsúlyos. Az itt folyó harcok jellemzőek voltak a fővárosra: a fegyvert fogó forradalmárok utcáról utcára próbálták védelmezni lakóhelyüket, városukat. A forradalom társadalmi bázisa nagyon vegyes volt, sokan és sokfélét gondoltak a világról, ami összekovácsolta őket, az a gyűlölt rendszer elleni fellépés volt.
5. feladat: Milyen harcok színhelye volt ‘56 novemberében a Hunyadi tér és a környező utcák? A megoldásban segít Katona Csaba ismertető szövege. A menetlevélre ezt a szót és ennek 6. betűjét kell felírni.
_______________________________
6. állomás: A Magyar Írószövetség székháza (Bajza utca 18.)
A forradalom szellemi bölcsője és motorja, ahol az írók megfogalmazták a rendszert bíráló híres kiáltványaikat, s ahol a harcok alatt és után az ellenállás szellemi központja működött. Az írók mint értelmiségiek szerepvállalása nagyon fontos volt. 1955-től, amikor Nagy Imre első miniszterelnöksége – és vele a rendszer reformja – véget ért, néhányan bátrabb kritikát fogalmaztak meg. 1956 őszén pedig, még a forradalom előtt, már nem párttag írók is a vezetőség tagjai lettek. Több neves író (Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor, Veres Péter etc.) pedig határozottan nyilvánítottak politikai véleményt a forradalom idején is, ami befolyást gyakorolt Nagy Imre miniszterelnökre is.
6. feladat: A székház falán emléktáblán örökítették meg az Írószövetség és az írók 1956-ban betöltött szerepét. Ez alatt a tábla alatt elhelyeztek egy domborműves emléktáblát is, amely egy 27 éves korában, 1956. november 7-én hősi halált halt költőre emlékeztet. A menetlevélre írd fel a költő nevét és keresztnevének kezdőbetűjét!
_______________________________
7. állomás: Az átállt szovjet katonák emléktáblája (Andrássy út 99.)
Ezen a helyen egy ritka történelmi pillanatra emlékezhetünk: a tábla azok előtt a szovjet katonák előtt tiszteleg, akik megtagadták a parancsot és a magyar szabadságharcosok oldalára álltak. Néhány szovjet katona, felismerve, hogy a szabadság ellen küzd, vagy már eleve nem szimpatizálva a szovjet rendszerrel, nem volt hajlandó a magyar civilek ellen küzdeni. Az utasítással szembeszállás katonai szempontból még egy demokratikus rendszerben is parancsmegtagadás, sőt adott helyzetben árulás. Példájuk arra int, hogy lássuk, mennyire más egy döntés értelmezése a katonai rend szerint, mintha morálisan ítéljük meg: az árulók innen nézve hősök.
7. feladat: Az emléktáblának helyet adó épületben egy egészségmegőrző termékek árusításával foglalkozó egészségügyi intézmény található. A megfejtés az intézmény tulajdonneve és ennek 3. betűje.
_______________________________
8. állomás: Jugoszláv Nagykövetség (Dózsa György út 92/b)
A második szovjet támadást követően, 1956. november 4-én hajnalban Nagy Imre kormányával és közvetlen munkatársaival együtt a jugoszláv nagykövetségen kért menedéket. A Kádár-kormánnyal folytatott tárgyalások után a szabad elvonulás reményében az épületet elhagyó csoportokat a szovjet állambiztonsági erők letartóztatták, és a követségre menekültek nagy részét Romániába deportálták. Nagy Imre, aki korábban vonalas kommunista volt, és ezért sokan vitatták személyét, a forradalom miniszterelnöke lett. Amikor belátta, hogy nem lehet folytatni a harcot, a jugoszláv követségbe vetette bizalmát, ám hiába, Snagovba vitték őt és társait, majd egy kirakatperben, koholt vádakkal halálra ítélték. Személye azonban a forradalom jelképe lett, 1989. évi újratemetése pedig a rendszerváltás egyik szimbolikus aktusa. Példája egyúttal mutatja, hogy milyen nehéz, de nem lehetetlen, hogy egy politikus felismerje saját hibáit és szembeforduljon azokkal és következményeivel.
8. feladat: Melyik városba hurcolták a jugoszláv nagykövetséget elhagyó Nagy Imre miniszterelnököt? Jegyezd fel a város nevét és ennek 4. betűjét! A megoldásban segít Katona Csaba ismertető szövege.
Ha jól dolgoztál, a 8 feladat megoldásaként kapott betűket helyes sorrendbe állítva megkapod a végső megfejtést.
Advertisement
Where is it happening?
Terézváros, Akácfa utca 39, Budapest 1073, Magyarország, Budapest, Hungary
Event Location & Nearby Stays:
Know what’s Happening Next — before everyone else does.
Host or PublisherEötvös10
