Idézőjelek. Kelemen Károly (1948-2024) emlékkiállítása | 2026. 10. 21. - 2027. 01. 10.
Advertisement
A tárlat a művész több évtizedes életművéről kíván átfogó képet adni – mintegy másfélszáz alkotással – a pálya meghatározó korszakain keresztül. Kelemen Károly munkássága a hazai neoavantgárd és a posztmodern fordulat egyik legmeghatározóbb teljesítménye. A művész a hetvenes évek konceptuális kísérleteit követően – eljutva a tárgynélküli művészet és a kiállítási „nulla pont” végső határaiig – tudatosan tért vissza a táblaképhez és a fizikai tárgyalkotáshoz. Pályájának a korai, konceptuális szakaszát a kiállításon a Drozdik Orsolya által készített, nyilvánosan eddig be nem mutatott videóinterjú legjellemzőbb részletei idézik fel annak érdekében, hogy a látogatók jobban megérthessék Kelemen teoretizáló festészetétnek hátterét. Alkotói filozófiájának középpontjában az egocentrikus „alanyi” festészet határozott elutasítása áll. Helyette az appropriation art (kisajátítás, idézés) és a kritikai reflexió válik mondanivalójának magjává.
Művészetének egyik védjegyévé váló „radírkép” eljárását Kelemen maga fejlesztette ki. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján született, radírral vászonra felvitt, majd részben kitörölt, az avantgárd klasszikusait (Warhol, Beuys, Pollock) megidéző és azokat destruáló hiperrealista képek technikájához a 2000-es évek elején visszatért, és alkotta meg Kitörölhetetlen kommunizmus című sorozatát.
Az 1981-ben induló Új szenzibilitás kiállításokon Hegyi Lóránd kiemelt szerepet szánt Kelemen Károlynak, mint olyan alkotónak, aki Magyarországon elsőként vetette fel a modernizmus és az avantgárd válságának kérdését, és aki a konceptualizmussal szemben az anyagérzékenységet, és a szubjektív historizmust képviseli.
A monokróm radírképeket követően Kelemen festészete mind inkább kiszínesedett. A monumentális tarot-kártyaképeket követte a nyolcvanas évek derekán a Teddybär-figura univerzális ikonná emelésével vásznain. A művészettörténeti emlékezettel és az avantgárd „múzeumi művészetté válásával” folytatott polémia csúcspontját Pablo Picasso Avignoni kisasszonyok című, az avantgárd forradalmat elindító művének reflexív variációi jelentik.
1997-es nonfiguratív sorozatában üvegszemeket ragasztott a vászonra, amely egyszerre jelenítette meg a Kelemen számára „halott absztrakt” festészet „élővé tételét”, valamint hívta fel a figyelmet a néző és mű viszonyának kölcsönösségére. 2006-os Kassák-sorozatában Bortnyik Sándor linómetszetét színezte újra, mintegy parafrazeálva és visszájára fordítva Andy Warhol saját korának sztárjairól készült portrésorozatait.
A kiállítás szervesen kapcsolja össze a teoretikus mélységet és a vizuális vonzerőt: megmutatja, miként válik a klasszikusok átírása, rombolása és újraépítése egy egyedülálló, szubjektív historizmus alapjává.
Kurátor: Rockenbauer Zoltán
Műcsarnok nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő: zárva
https://mucsarnok.hu/unnepnapok_2026
A borítóképen: Kelemen Károly: Szanitéc Teddy tolja Baselitz talicskáján Picasso palettáját, 2002, olaj, vászon, 130 × 130 cm
részlet
Művészetének egyik védjegyévé váló „radírkép” eljárását Kelemen maga fejlesztette ki. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján született, radírral vászonra felvitt, majd részben kitörölt, az avantgárd klasszikusait (Warhol, Beuys, Pollock) megidéző és azokat destruáló hiperrealista képek technikájához a 2000-es évek elején visszatért, és alkotta meg Kitörölhetetlen kommunizmus című sorozatát.
Az 1981-ben induló Új szenzibilitás kiállításokon Hegyi Lóránd kiemelt szerepet szánt Kelemen Károlynak, mint olyan alkotónak, aki Magyarországon elsőként vetette fel a modernizmus és az avantgárd válságának kérdését, és aki a konceptualizmussal szemben az anyagérzékenységet, és a szubjektív historizmust képviseli.
A monokróm radírképeket követően Kelemen festészete mind inkább kiszínesedett. A monumentális tarot-kártyaképeket követte a nyolcvanas évek derekán a Teddybär-figura univerzális ikonná emelésével vásznain. A művészettörténeti emlékezettel és az avantgárd „múzeumi művészetté válásával” folytatott polémia csúcspontját Pablo Picasso Avignoni kisasszonyok című, az avantgárd forradalmat elindító művének reflexív variációi jelentik.
1997-es nonfiguratív sorozatában üvegszemeket ragasztott a vászonra, amely egyszerre jelenítette meg a Kelemen számára „halott absztrakt” festészet „élővé tételét”, valamint hívta fel a figyelmet a néző és mű viszonyának kölcsönösségére. 2006-os Kassák-sorozatában Bortnyik Sándor linómetszetét színezte újra, mintegy parafrazeálva és visszájára fordítva Andy Warhol saját korának sztárjairól készült portrésorozatait.
A kiállítás szervesen kapcsolja össze a teoretikus mélységet és a vizuális vonzerőt: megmutatja, miként válik a klasszikusok átírása, rombolása és újraépítése egy egyedülálló, szubjektív historizmus alapjává.
Kurátor: Rockenbauer Zoltán
Műcsarnok nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő: zárva
https://mucsarnok.hu/unnepnapok_2026
A borítóképen: Kelemen Károly: Szanitéc Teddy tolja Baselitz talicskáján Picasso palettáját, 2002, olaj, vászon, 130 × 130 cm
részlet
Advertisement
Where is it happening?
Dózsa György út 37, Budapest, Hungary, 1146
Event Location & Nearby Stays:
Know what’s Happening Next — before everyone else does.
Host or PublisherMűcsarnok - Kunsthalle Budapest
