Brahms: Német requiem

Mint oly sok nagyszabású Brahms-kompozíció a Német requiem is hamar eljutott a magyar közönséghez, a mű 1884-ben a Pesti Vigadóban hangzott el itthon, és már a főpróbát is óriási érdeklődés övezte. Az egykori beszámolók szerint Bellovics Imre karnagy mindent elkövetett, hogy a koncert megfeleljen a felfokozott várakozásnak. A darab szövegét Brahms állította össze a Szentírás különböző könyveiből. Felhasználta a zsoltárokat, evangéliumokat, az apostolok leveleit, profétai könyveket, két esetben pedig apokrif szövegrészleteket is megzenésített. Brahms a választott szövegeken keresztül mindegyik tétel középpontjába a halál gondolatával foglalkozó embert állította.
Horusitzky Zoltán – Kodály egykori zeneszerzés-növendéke a Zeneakadémián – 1938-ban úgy látta, hogy ez a darab valójában nem liturgikus mű, nem gyászmise. Sőt még a hangulata is más. Minden rész az örök boldogság utáni vágyódásról szól. „Sóvár lelkem úgy vágyódik, óhajt, hogy láthassa a Te szent pitvarodat” – hangzik benne a zsoltár. A mű lelkivilága a vágyódás az eljövendő világ után: „mert e földön itt nincs örök hazánk”. Horusitzky szerint Brahms nem fest „metafizikai világot, hanem csak annak tükröződését az ember örök nosztalgiájában. Vágyódás és megnyugvás egy­szerre. Nem reális, nem is transzcendentális, nem ragyogóan derűs, nem is sötét borongású zene, hanem mindez együttvéve”.
J. Brahms: Német requiem
Vezényel: Héja Domonkos
Közreműködik:
Szemere Zita szoprán
Kálmándy Mihály bariton
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara vezető karnagy Szabó Sipos Máté
/// ENG ///
Like so many of Brahms’ large-scale compositions his piece entitled ‘A German requiem’ also quickly reached Hungarian audiences. The work was performed in Hungary in 1884, and even the dress rehearsal generated enormous interest. Brahms compiled the text of the piece from various books of the Holy Scriptures. He used psalms, gospels, the epistles of the apostles, prophetic books, and in two cases even apocryphal texts, and composed music to these writings. Through his choice of texts, Brahms placed the idea of death at the centre of each movement of the piece. According to Hungarian composer Zoltán Horusitzky, Brahms does not paint “a metaphysical world, but creates only its reflection in man’s eternal nostalgia. This provides both longing and reassurance at the same time. This music is not realistic, nor is it transcendental, nor is it brilliantly cheerful, nor is it dark and gloomy, but it is all of these things combined.”
Program
J. Brahms: German requiem
Conductor
Domonkos Héja
Artists
Zita Szemere (soprano),
Mihály Kálmándy (baritone)
Hungarian Radio Symphony Orchestra
Hungarian Radio Choir (choral director: Máté Szabó Sipos