ANDRÁSSY150 ZÁRÓESEMÉNY: AZ ANDRÁSSY ÚT EZER ARCA

ANDRÁSSY150 ZÁRÓESEMÉNY: AZ ANDRÁSSY ÚT EZER ARCA
Szeptember 5., szombat 16:00 - Dajka Margit színházterem
A főváros legendás sugárútját ünneplő sorozat záróeseménye Soproni Tamás polgármester megnyitójával; Katona Csaba történész, Martin Imre étteremtulajdonos, Tétényi Éva építész és Kordos Szabolcs író rövid előadásaival; születésnapi tortával és fogadással.
A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni e-mail-címenként maximum 2 fő számára 2026. augusztus 3-tól lehet a [email protected] címen.
Előadások:
Katona Csaba történész: Ahogy elkezdődött: A Sugár út létrejötte
Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem tulajdonosa: Vendéglátás az Andrássy úton
Tétényi Éva építész: Az Andrássy út mint a Világörökség része
Kordos Szabolcs író: Mágnások közt az Andrássy úton – a keserűvíz atyjától a malomkirályon át a Weiss családig
Az előadásokról részletesen:
Katona Csaba történész: Ahogy elkezdődött: A Sugár út létrejötte
A Sugár út kiépítése elválaszthatatlan a modern főváros létrejöttétől.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely 1870-től dolgozott az akkor még meg sem született Budapest világvárossá fejlesztésén, kulcserepet játszott abban, hogy egy igazi "grand boulevard" is ékesítse az ütemesen növekvő települést. A szándék és a kivitelezés mögött pedig felsejlik a miniszterelnök, idősebb Andrássy Gyula tekintélyes alakja: nem véletlen, hogy az ő nevét viseli ma az egykori Sugár út. Az előadás azt követi nyomon, hogyan és miként született meg az ötlet, és miként kezdték azt kivitelezni.
Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem tulajdonosa: Vendéglátás az Andrássy úton
Az Andrássy út 150 éve az úri vendéglátás és a vendégkultúra megszületésén át egészen napjainkig.
Tétényi Éva építész: Az Andrássy út mint a Világörökség része
A „boldog békeidők”-ben – az 1867-1914 közötti időszakban – a Székesfővárosban számos jelentős építkezést, beavatkozást hajtottak végre, melyeket a sokszor visszasírt Fővárosi Közmunkák Tanácsa felügyelt. 2002-ben az UNESCO világörökségi listára felkerült az Andrássy út és környezete. Talán ez jelképezi legjobban a jelentőségét annak az időszaknak, amikor a döntéshozók, végrehajtók és a gazdasági szereplők együtt haladtak a kitűzött cél felé, és a közjóért cselekedtek. A munkájuk eredményeként létrejött Sugárút 2310 méter hosszúságban kíséri a rajta járót a Belvárosból a 100 hektáros Városligetbe, Európa első megtervezett közparkjába, az egykori Városerdőbe; vagy utazhatunk alatta is az Európai kontinens első villamos meghajtású metrójával, a Milleniumi Földalatti Vasúttal. De megemlíthetjük a kor legmagasabb színvonalán megépült, egységes homlokzati tervek alapján díszített utcafrontokat, a kiegészítő művészeti alkotásokat; vagy az út mentén működő több mint 120 kávéházat, ahol pezsgő társadalmi, kulturális élet zajlott, híres asztaltársaságok fémjelezték az egyes helyeket.
De miért és hogyan lett az Andrássy út a világöröksége része? Erről beszél Terézváros volt főépítésze, Tétényi Éva, aki közreműködött a védési folyamatban.
Kordos Szabolcs író: Mágnások közt az Andrássy úton – a keserűvíz atyjától a malomkirályon át a Weiss családig
Az Andrássy út mindig is vonzotta a világhírű feltalálókat, mágnásokat, korszakos zseniket. Kordos Szabolcs, az Egy város titkai című könyvsorozat szerzőjének előadásában bemutatja az Andrássy fura fazonjait. Itt lakott például Saxlehner András, a Hunyadi János keserűvíz atyja, akinek a termékét Argentínától Japánig milliók imádták. A „vízkrőzus” Andrássy út elején álló palotája minden, csak nem visszafogott. A Haggenmacher család otthona ma hotelként üzemel. Nem is olyan nagyon régen a szigorú családfő, Haggenmacher Henrik innen irányította malomipari cégét és a Haggenmacher-Dreher nevű sörgyárat is. Szó esik még Csepel felvirágoztatójáról, Weisz Manfrédról is, valamint Hopp Ferencről, aki a cégvezetés mellett ötször megkerülte a Földet, és utolsó napjain elérte, hogy otthonából múzeum váljon.