AI hete az ELTE Informatikai Karán
Advertisement
Mitől lesz egy gép intelligens, és kiválthatja-e hamarosan a tudósok munkáját? Hogyan segít a mesterséges intelligencia az orvosoknak és ki dönt majd rólunk? Honnan tudhatjuk, hogy emberrel vagy géppel beszélünk, és miért tulajdonítunk érzelmeket a gépeknek? Szolgálhat-e háborús célokat a mesterséges intelligencia? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is választ kaphatnak az érdeklődők az ELTE Informatikai Karán október 5. és 9. között, az AI hete ingyenes előadásain.
🎟️Az előadások ingyenesek, regisztráció nem szükséges. Szeretettel várunk minden érdeklődőt: szakembereket, egyetemi hallgatókat, a téma iránt érdeklődő laikusokat és középiskolásokat egyaránt.
📍Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Déli tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C)
👉Részletek: https://www.inf.elte.hu/ai-hete-az-elte-informatikai-karan
💡Október 5. (hétfő)
17:00–18:00 | Mesterséges intelligencia és a tudományok
A mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, számos szakmában intenzíven használják. A legprofibb szoftvercégek arról számolnak be, hogy a kódokat egyre nagyobb részben AI segítségével írják. Sőt, AI segítségével már korábban megoldatlan matematikai sejtéseket is sikerült bizonyítani. Hogyan segítette a tudomány, ezen belül is a fizika az AI megszületését? Mire használják a tudományban az AI-t? Kiválthatja-e hamarosan a tudósok munkáját? Mennyiben módosítja a mesterséges intelligencia a tudományokat és általában a tudáshoz való viszonyunkat?
18:00–19:00 | Monte Carlo fakeresés az AlphaGo-tól a nagy nyelvi modellekig
Az előadás a Monte Carlo fakeresés (MCTS) és az UCT algoritmus alapjaitól indul, amelyek forradalmasították a stratégiai döntéshozatalt és a lehetőségek intelligens feltérképezését. Megnézzük, miként hozott áttörést az AlphaGo a mély neurális hálózatok és a fa-alapú keresés kombinálásával, végül pedig rávilágítunk, hogyan formálja át ugyanez a logikai keretrendszer a mai nagy nyelvi modellek komplex gondolkodási és tervezési folyamatait.
💡Október 6. (kedd)
17:00–18:00 | Mesterséges intelligencia mint optimalizáció
Mitől lesz egy gép intelligens, és mi köze ennek az optimalizációhoz? Az előadás hétköznapi példákon, játékokon, útvonaltervezésen és a gépi tanuláson keresztül mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze a két fogalom, eljutva egészen a mai generatív mesterséges intelligencia modellekig.
18:00–19:00 | Ki dönt rólad? Mesterséges intelligencia az orvos mellett
Nagyjából kétnaponta jelenik meg egy új AI-modell, miközben az egészségügyi adataink értéke is óriásit nőtt. Egy emberi génállomány kiolvasásának költsége húsz év alatt 100 millió dollárról ezer dollár alá csökkent. Magyarországon pedig 1993 óta több milliárd egészségügyi rekord gyűlt össze, amelyek nagy részét soha nem használják fel. Mit tud kezdeni a mesterséges intelligencia ezekkel az adatokkal? Hol segíti ma az AI az orvosi döntéseket? Milyen buktatói vannak az AI használatának, és miért kell a végső szónak továbbra is az orvosé maradnia?
💡Október 7. (szerda)
17:00–17:40 | Nagy nyelvi modellek magyar vonatkozásai, avagy: Mivel etetik a Rackát?
A generatív mesterséges intelligencia forradalmának hatása a mindennapi gyakorlatokra, az oktatásra és a tudományra, valamint általában a kultúrára már ma is érezhető, mértéke azonban egyelőre beláthatatlan. Milyen szövegeken tanul vagy tanítható a magyar generatív MI? Milyen tapasztalatok származnak a magyar nyelvű szövegkorpuszok készítéséből és a modellek tanításából? Mit tud és mit nem tud az első magyar kutatók által szuperszámítógépes környezetben betanított érvelő modell, a Racka?
17:40–18:20 | A fordított Turing-teszt: növekvő szerep, növekvő kihívások
Mi az a fordított Turing-teszt, és miért válhat fontosabbá Alan Turing eredeti gondolatkísérleténél? Az előadás gyakorlati, etikai és társadalmi szemszögek mentén járja körbe a mesterséges intelligencia felismerésének fejlődését és nehézségeit.
18:20–19:00 | Gyilkos robotok, avagy az MI és a háború
Vajon szolgálhat-e háborús célokat a mesterséges intelligencia? Hogyan használják az MI nyújtotta technológiai előnyöket fegyverként másokkal szemben? És mit gondoljunk minderről társadalmi és erkölcsi szempontból? Az előadáson betekintést nyerhetünk a mesterséges intelligencia hadviselésben betöltött szerepébe, és megvizsgáljuk a jövő forgatókönyveit is.
💡Október 8. (csütörtök)
17:00–18:00 | BMesterséges térintelligencia alkalmazások robotlátástól az orvosi diagnosztikáig
A napjainkban egyre olcsóbbá és pontosabbá váló 3D-s érzékelők széles körben teszik elérhetővé a mesterséges térintelligencia alkalmazását – azaz a körülöttünk lévő tér hatékony térképezését és automatizált elemzését – az önvezető járművektől és az okosvárosoktól az orvosi műtéttervezésig. Ezek a rendszerek 3D-s világmodelleket építenek, amelyek azonban a technológiai korlátok miatt még gyakran hiányosak. Az előadás olyan mesterséges intelligencián alapuló kutatási eredményeket mutat be, amelyek segítik az objektumok és események felismerését hiányos téradatokból, különböző szenzorok adatainak összeillesztését, az adatminőség javítását és a hiányzó térrészek 3D-s rekonstrukcióját.
18:00–19:00 | A mesterséges intelligencia a társadalomban
Az előadás elsősorban arra keresi a választ, hogyan érzékeli a társadalom és a kortárs kultúra az MI előnyeit és veszélyeit. Először annak a jelenségnek szentel figyelmet, hogy az MI-nek igen gyakran emberi tudatot, gondolkodást és érzelmeket tulajdonítunk (antropomorfizáció). Utána pedig az a sejtés fogalmazódik meg, hogy az MI-nek ez az antropomorf észlelése elfed egy másik, fenyegetőbb érzékelést: nevezetesen, hogy az MI egy kvázi áthatolhatatlan, idegen és alig kiismerhető szférát képez a társadalomban, amely valamelyest a 20. századi klasszikus bürokráciákra hasonlít.
💡Október 9. (péntek)
17:00–18:00 | Térbeli érzékelés az intelligens robotikában
Egy robot számára a világ eleinte csak pixelek, pontfelhők és szenzorjelek kusza áradata. De hogyan lesz ebből tér, tárgy, mozgás, és végül döntés? Az előadás választ ad a kérdésre: Hogyan lát egy robot? Honnan tudja, mi van előtte, milyen messze van egy tárgy, merre mozoghat biztonságosan, és hogyan lehet egy többtonnás munkagépet autonóm működésre bírni? Az előadás látványos, az AIT Large-Scale Robotics Lab szabadtéri robotikai tesztkörnyezetében és valós ipari példákon keresztül mutatja be, hogyan adunk térérzékelést és helyzetfelismerő képességet intelligens gépeknek.
18:00–19:00 | Spiking neurális hálózatok alapjai
A biológiai inspirációjú mesterséges intelligencia térnyerésével egyre részletesebb neurális architektúrák jelennek meg. Ezen az előadáson egy ígéretes területet, a spiking neurális hálózatokat mutatjuk be. A motivációk és a várható hatások mellett a dinamikus neurális hálózatok alapvető modellezési elveit is ismertetjük. A jelenlegi kutatási problémák és irányok áttekintése után alkalmazási példát is mutatunk.
Az előadás-sorozat megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
🎟️Az előadások ingyenesek, regisztráció nem szükséges. Szeretettel várunk minden érdeklődőt: szakembereket, egyetemi hallgatókat, a téma iránt érdeklődő laikusokat és középiskolásokat egyaránt.
📍Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Déli tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C)
👉Részletek: https://www.inf.elte.hu/ai-hete-az-elte-informatikai-karan
💡Október 5. (hétfő)
17:00–18:00 | Mesterséges intelligencia és a tudományok
A mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, számos szakmában intenzíven használják. A legprofibb szoftvercégek arról számolnak be, hogy a kódokat egyre nagyobb részben AI segítségével írják. Sőt, AI segítségével már korábban megoldatlan matematikai sejtéseket is sikerült bizonyítani. Hogyan segítette a tudomány, ezen belül is a fizika az AI megszületését? Mire használják a tudományban az AI-t? Kiválthatja-e hamarosan a tudósok munkáját? Mennyiben módosítja a mesterséges intelligencia a tudományokat és általában a tudáshoz való viszonyunkat?
18:00–19:00 | Monte Carlo fakeresés az AlphaGo-tól a nagy nyelvi modellekig
Az előadás a Monte Carlo fakeresés (MCTS) és az UCT algoritmus alapjaitól indul, amelyek forradalmasították a stratégiai döntéshozatalt és a lehetőségek intelligens feltérképezését. Megnézzük, miként hozott áttörést az AlphaGo a mély neurális hálózatok és a fa-alapú keresés kombinálásával, végül pedig rávilágítunk, hogyan formálja át ugyanez a logikai keretrendszer a mai nagy nyelvi modellek komplex gondolkodási és tervezési folyamatait.
💡Október 6. (kedd)
17:00–18:00 | Mesterséges intelligencia mint optimalizáció
Mitől lesz egy gép intelligens, és mi köze ennek az optimalizációhoz? Az előadás hétköznapi példákon, játékokon, útvonaltervezésen és a gépi tanuláson keresztül mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze a két fogalom, eljutva egészen a mai generatív mesterséges intelligencia modellekig.
18:00–19:00 | Ki dönt rólad? Mesterséges intelligencia az orvos mellett
Nagyjából kétnaponta jelenik meg egy új AI-modell, miközben az egészségügyi adataink értéke is óriásit nőtt. Egy emberi génállomány kiolvasásának költsége húsz év alatt 100 millió dollárról ezer dollár alá csökkent. Magyarországon pedig 1993 óta több milliárd egészségügyi rekord gyűlt össze, amelyek nagy részét soha nem használják fel. Mit tud kezdeni a mesterséges intelligencia ezekkel az adatokkal? Hol segíti ma az AI az orvosi döntéseket? Milyen buktatói vannak az AI használatának, és miért kell a végső szónak továbbra is az orvosé maradnia?
💡Október 7. (szerda)
17:00–17:40 | Nagy nyelvi modellek magyar vonatkozásai, avagy: Mivel etetik a Rackát?
A generatív mesterséges intelligencia forradalmának hatása a mindennapi gyakorlatokra, az oktatásra és a tudományra, valamint általában a kultúrára már ma is érezhető, mértéke azonban egyelőre beláthatatlan. Milyen szövegeken tanul vagy tanítható a magyar generatív MI? Milyen tapasztalatok származnak a magyar nyelvű szövegkorpuszok készítéséből és a modellek tanításából? Mit tud és mit nem tud az első magyar kutatók által szuperszámítógépes környezetben betanított érvelő modell, a Racka?
17:40–18:20 | A fordított Turing-teszt: növekvő szerep, növekvő kihívások
Mi az a fordított Turing-teszt, és miért válhat fontosabbá Alan Turing eredeti gondolatkísérleténél? Az előadás gyakorlati, etikai és társadalmi szemszögek mentén járja körbe a mesterséges intelligencia felismerésének fejlődését és nehézségeit.
18:20–19:00 | Gyilkos robotok, avagy az MI és a háború
Vajon szolgálhat-e háborús célokat a mesterséges intelligencia? Hogyan használják az MI nyújtotta technológiai előnyöket fegyverként másokkal szemben? És mit gondoljunk minderről társadalmi és erkölcsi szempontból? Az előadáson betekintést nyerhetünk a mesterséges intelligencia hadviselésben betöltött szerepébe, és megvizsgáljuk a jövő forgatókönyveit is.
💡Október 8. (csütörtök)
17:00–18:00 | BMesterséges térintelligencia alkalmazások robotlátástól az orvosi diagnosztikáig
A napjainkban egyre olcsóbbá és pontosabbá váló 3D-s érzékelők széles körben teszik elérhetővé a mesterséges térintelligencia alkalmazását – azaz a körülöttünk lévő tér hatékony térképezését és automatizált elemzését – az önvezető járművektől és az okosvárosoktól az orvosi műtéttervezésig. Ezek a rendszerek 3D-s világmodelleket építenek, amelyek azonban a technológiai korlátok miatt még gyakran hiányosak. Az előadás olyan mesterséges intelligencián alapuló kutatási eredményeket mutat be, amelyek segítik az objektumok és események felismerését hiányos téradatokból, különböző szenzorok adatainak összeillesztését, az adatminőség javítását és a hiányzó térrészek 3D-s rekonstrukcióját.
18:00–19:00 | A mesterséges intelligencia a társadalomban
Az előadás elsősorban arra keresi a választ, hogyan érzékeli a társadalom és a kortárs kultúra az MI előnyeit és veszélyeit. Először annak a jelenségnek szentel figyelmet, hogy az MI-nek igen gyakran emberi tudatot, gondolkodást és érzelmeket tulajdonítunk (antropomorfizáció). Utána pedig az a sejtés fogalmazódik meg, hogy az MI-nek ez az antropomorf észlelése elfed egy másik, fenyegetőbb érzékelést: nevezetesen, hogy az MI egy kvázi áthatolhatatlan, idegen és alig kiismerhető szférát képez a társadalomban, amely valamelyest a 20. századi klasszikus bürokráciákra hasonlít.
💡Október 9. (péntek)
17:00–18:00 | Térbeli érzékelés az intelligens robotikában
Egy robot számára a világ eleinte csak pixelek, pontfelhők és szenzorjelek kusza áradata. De hogyan lesz ebből tér, tárgy, mozgás, és végül döntés? Az előadás választ ad a kérdésre: Hogyan lát egy robot? Honnan tudja, mi van előtte, milyen messze van egy tárgy, merre mozoghat biztonságosan, és hogyan lehet egy többtonnás munkagépet autonóm működésre bírni? Az előadás látványos, az AIT Large-Scale Robotics Lab szabadtéri robotikai tesztkörnyezetében és valós ipari példákon keresztül mutatja be, hogyan adunk térérzékelést és helyzetfelismerő képességet intelligens gépeknek.
18:00–19:00 | Spiking neurális hálózatok alapjai
A biológiai inspirációjú mesterséges intelligencia térnyerésével egyre részletesebb neurális architektúrák jelennek meg. Ezen az előadáson egy ígéretes területet, a spiking neurális hálózatokat mutatjuk be. A motivációk és a várható hatások mellett a dinamikus neurális hálózatok alapvető modellezési elveit is ismertetjük. A jelenlegi kutatási problémák és irányok áttekintése után alkalmazási példát is mutatunk.
Az előadás-sorozat megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Advertisement
Where is it happening?
Pázmány Péter sétány 1/c., Budapest, Hungary, 1117
Event Location & Nearby Stays:
Know what’s Happening Next — before everyone else does.
Host or PublisherELTE Informatikai Kar
