A megismerés kihívásai a 21. században

Name: A megismerés kihívásai a 21. században
Start: 2026-05-22T09:00:00+02:00
End: 2026-05-23T18:00:00+02:00
Location: Eötvös József Collegium

Schedule

Fri, 22 May, 2026 at 09:00 am to Sat, 23 May, 2026 at 06:00 pm

UTC+02:00

Location

Eötvös József Collegium | Budapest, BU

Az Eötvös Collegium Filozófia Műhelye 2026. május 22-23-án ismét lehetőséget kínál a filozófiával vagy azzal rokon tudományterületekkel foglalkozó doktoranduszok és hallgatók számára, hogy megosszák kutatásaik eredményét egy kétnapos konferencia keretein belül.
A konferencia középpontjában a tudás és az igazság fogalma, valamint a tudomány, az etika és a politika közötti filozófiai összefüggések állnak. A tudás központi szerepet játszik mind a társadalmak, mind a tudomány működésében. Tudásra hivatkozva tehetünk állításokat, fogalmazhatunk meg előírásokat és alapozhatunk meg érveket, gondolatokat. Nélküle nem vagyunk képesek szabályozni környezetünket, városainkat, egészségügyünket, oktatási rendszereinket, tudományos és kulturális tevékenységeinket. A 21. század filozófiai fejleményei, természettudományos eredményei, technológiai fejlődése vagy éppen egyedi politikai - történelmi helyzete azonban jelentős és rendkívüli fordulatokat eredményeztek a tudásról és a megismerésről alkotott képünkről. Nem utolsó sorban magának a tudásnak és az igazságnak a fogalma is támadások kereszttüzébe került e folyamatok fényében. Az esemény célja, hogy a résztvevők feltérképezzék a megismerés válságának filozófiai dimenzióit, és bemutassák azokat a módszereket, amelyekkel e kihívásokra reflektálhatunk.
A megismerés problémájának vizsgálata elsősorban természetesen episztemológiai szempontból adódik, ideértve a szkepticizmus klasszikus problémáit éppúgy, mint a filozófia minden területére kiterjedő permanens nézeteltérések kezelésének, vagy a kísérleti filozófia által feltárt, az episztemikus intuíciókat érintő empirikus – filozófiai és pszichológiai – kételyeknek a kérdéseit. Ám a megismerést és az igazságot érő kihívások természetüknél fogva számos más filozófiai és tág értelemben vett humántudományos területre is kihatnak. Ilyenek lehetnek például az igazság fogalmát érintő, valamint a metafizikai tudás lehetőségét megkérdőjelező metaontológiai problémákat fölvető metafizikai kérdések; a tudomány kitüntetett igazságigényét érő, a tudományfilozófiai antirealizmus, konstruktivizmus vagy az áltudományok térhódítása felől érkező kihívások; a morális tudás nehézségeit felszínre hozó morálfilozófiai témák, mint az erkölcsi relativizmus vagy a morális nézeteltérések problémája; olyan társdalom- és politikaelméleti témák, mint a hagyományos elit pozícióvesztése, a politikai-ideológiai radikalizálódás és szélsőséges polarizáció, vagy akár a mesterséges intelligencia térhódítása által fölvetett társadalmi szintű etikai, jogi dilemmák; végül akár az esztétika és a művészetfilozófia területén is találhatunk rokon problémákat, a tudományos-technikai tapasztalatoknak és eljárásoknak a különböző művészeti ágakban történő megjelenésétől kezdve a populáris és magasművészet hagyományos szembeállításának megkérdőjeleződéséig.
A megismerés és tudás mai válsága természetesen aligha érthető meg annak történeti előzményei, összefüggései nélkül. A konferencia célját képezi tehát a korábbiak mellett az is, hogy feltárja, hogyan kapcsolódik a kortárs tudásválság a modernitás nagy narratíváinak összeomlásához, valamint a posztmodern és posztstrukturalista áramlatok hatásaihoz. Az igazságfogalmak dekonstrukciója, a tudás határainak elmosódása – tény és érték, történet és fikció közötti átjárhatóság – számos kérdést vet fel. Mennyiben lehet az igazságfogalom válságáról filozófiatörténeti narratívában gondolkodni? Milyen szerepet játszik a történetírás, a kollektív emlékezet és a kulturális narratívák pluralizálódása a tudás autoritásának megingásában? Milyen új szerepet kaphat a történetiség a „posztigazság" korszakában? Milyen hatással lehetnek a megismerésről alkotott elképzeléseinkre korunk legégetőbb civilizációs kihívásai, mint a mesterséges intelligencia, a környezetvédelem vagy a bioetika kérdései?
A fent felvázolt, valamint a konferencia tematikájához kapcsolódó bármely egyéb témában várjuk doktori hallgatók, doktorjelöltek, valamint alap- és mesterképzésre járó hallgatók jelentkezését.
Jelentkezni a tervezett előadás max 250-300 szavas absztraktjával lehet. Az absztraktokat anonimizált formában 2026. 02. 20.-ig kérjük elküldeni a következő címre: [email protected].
A beérkezett absztraktok alapján az előadás-jelentkezésekről szóló döntés várható határideje: 2026. április 1.
Meghívott előadóink:
Havadtői Emese (CEU)
Kocsis László (PTE)
Komlósi Andrea
Miklós Tamás (ELTE)
Takács Ádám (ELTE)
Tuboly Ádám és Bárdos Dániel (ELTE HTK)